Az előadó – aki 2016-ig a keszthelyi Burgonyakutatási Központ munkatársa volt -, a burgonya európai elterjedésének rövid történeti áttekintésével kezdte az estet, majd a hazai burgonyatermesztést mutatta be. Megtudhattuk, hogy a korábbi magyarországi fajtákat a külföldről, elsősorban Hollandiából behozott fajtákkal érkező vírusok és kártevők szinte teljesen kipusztították.
A 70-es években Sárvári István indított el Keszthelyen burgonyanemesítési programot, melynek eredményeként olyan fajták jöttek létre, melyek 10-20-30 évig is megőrzik termőképességüket, vegyszeres kezelést nem igényelnek, ezzel is védve a burgonyafogyasztók egészségét és a környezetet is. Napjainkban 13 ilyen fajta van, hazánkban Berzence a legnagyobb vetőburgonya termesztő hely. Megismerhettük a FM 34/2016 (V.04.) rendeletet, ami az étkezési burgonyára vonatkozó minőségi követelményeket tartalmazza. Ezután a sikeres termesztés fő pontjai mutatta be: fajta kiválasztása, terület kiválasztása, talaj előkészítése, tápanyag-utánpótlás, vetőgumó előkészítése, ültetés, növényvédelem, betakarítás és a tárolás. Érdekességként mesélt a szintén keszthelyi nemesítésű „Arany Chipké”-ről, amiből „Chio” minőségű chips készülhet.
A program „A helyi identitás és kohézió erősítése Lentiben” elnevezésű pályázat keretében valósult meg, a Városi Könyvtár Lenti szervezésében.
